Államvizsga-bemutató és egy különleges felajánlás Az Egyesület a Gyergyói Ifjúsági Központért konferenciát szervezett Államvizsga-bemutató címmel 2013. október 12-én, szombaton a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár előadótermében.

Keresztes Csongor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatója nyitotta meg a rendezvényt örömét fejezve ki, hogy az államvizsgák kutatásaihoz az esetek nagy többségében segítséget nyújtó intézmény ismét, most már végleges formájukban is viszontláthatja a szakdolgozatokat. Ezt követően Fazakas Zsuzsa programfelelős útjára indította a rendezvényt.

Hét államvizsga és kutatás került bemutatásra, melyek mindegyike érdeklődésre és figyelemre tarthat számot, amit az előadások után feltett kérdések és hozzászólások is igazolnak.Államvizsga-bemutató és egy különleges felajánlás Kezdésként Jakab Beatrix frissen végzett egyetemista előadását hallhattuk a Só Útjáról, ahol megtudhattuk, hogy két Só Útja létezik. Az egyik Gyergyócsomafalvát köti össze Parajaddal, ezen hozták őseink a nélkülözhetetlen ásványt a hegyen túlról a medencébe, ám erről sajnos kevés forrás maradt fenn. Van ezenkívűl egy modern Só Útja, amely egy néhány éve megvalósított közösségi kezdeményezés alapján kivitelezett modern összeköttetése a Sóvidék településeinek és kulturális, turisztikai látnivalóinak.

Jánosi Rekecki Katalin, a Salamon Ernő Gimnáziumban tanító pszichológus a „Kisiskoláskorban (6-9 év) manifesztálódó tanulási zavarok szűrése és korrekciója” címen tartott bemutatót, és ismertette kutatásainak gyakorlati felhasználását is. A kutatás Kolozsváron történt, míg a gyakorlati alkalmazás már Gyergyószentmiklóson. Előadását hallgatva egyetérthettünk abban, hogy ennek a témának a szélesebb körű megismertetése és a gyerekek tanulási zavarainak a minél korábbi felismerése, majd korrigálása egész közösségünk javára vállna. Kontrollcsoportos vizsgálatok sorával mutatta ki, hogy azokkal a viselkedészavaros gyerekekkel, akikkel 6 és 9 éves kor között nem bonyolult, ám speciális módon foglakoznak jelentős javulás érhető el a beilleszkedés, tanulás és viselkedés terén.

Harmadikként Nagy-Nagy Lajos földrajztanár következett, aki „Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem örökségének hasznosítási lehetőségei a turizmusban” Államvizsga-bemutató és egy különleges felajánlás címmel adott elő. Ebből a kutatásból megtudhattuk, hogy egy személyhez köthető turisztikai tervnek milyen lehetőségi vannak, milyen feltételek szükségesek, ahhoz, hogy sikeresen lehessen a turizmus körforgásába bekapcsolni. Kiderült, hogy a személy élő, tehát mindenki által ismert kultuszára, és minél több épített, illetve tárgyi örökségre van szükség, ami többféleképpen összekötve izgalmas és látványos célpontjává válhat a turistáknak.

A szünet előtt Balázs Brigitta Kolozsváron kommunikációs szakon mesteri tanulmányait folytató hallgató mutatta be, hogyan lett egy államvizsgához szükséges kutatásból, annak továbbviteléből sok lelkesedéssel és munkával, közösségi kezdeményezéssé fejlődő ifjúsági szervezet Ditróban. Előadásának címe: „Ifjúsági közzösségfejlesztés Ditróban”

Előadásából sugárzott a frissen elért közösségi eredmény és mozgalom varázsa, amely hatalmába keríti azt, aki a közösségéért tenni akar és ahhoz képes életre hívni egy alulról építkező tettre kész fiatal csapatot. Ők megalapították a Ditrói Fiatal Fórumot.

A szünet után Csíki Zoltán, a Salamon Ernő Gimnáziumban tanító informatika tanár élvezetes és hangulatos előadása örvendeztette meg a közönséget, ami talán kevés matematikai-informatikai előadásról mondható el. A matematika és a humor páratlan párosítását figyelhettük meg „Komputergeometria a középiskolában” című előadása során. Röviden ismertette a matematika szerepét az iskolában tanított informatikai programozásban, az iskolai olimpiászoktól és versenyektől a modern robotprogramozásig. Csíki Zoltán keze alatt egy nagy érdeklődésre számot tartó informatikai fejlesztés bontakozik ki, amelynek részletesebb megismerésére a jövőben nyílik lehetőség, amit kiváncsian várunk.

Államvizsga-bemutató és egy különleges felajánlás Zsidó Károly kulturális programszervező geoturisztikai előadása az „Utóvulkáni működés a Dél Hargita területén” címmel a Hargita Hegység déli részében található édesvizű és borvíz források felkutatását és térképészeti beazonosítását ismertette. Közelről és élményszerűen kibontakozott előttünk egy minden bekezdésében gyakorlati megfigyeléseken és terepen elvégzett munkán alapuló államvizsga, melynek elméleti felkészítőjét a csikikerti BBTE adta. Módszereiben ötvözésre került a modern koordináta és magasságmeghatározó GPS, valamint a semmivel sem helyettesíthető kétlábon történő felkeresése a helyszíneknek.

Barti Tihamér doktorandusz Roska Márton erdélyi régész hagyatékából merítkező doktori disszertációjából mutatott be részleteket. Megismerhettük a paleolitikum vagy őskőkorszak méltatlanul mellőzött erdélyi magyar régész történetét a múlt század elejéről, aki a maga korában lóhosszal kollégái előtt járt, mára azonban szinte kitörölte a kommunizmus még az emlékét is. Kiderült, hogy több neves, ma országos hírűnek számító elismert régész használta fel eredményeit és mutatta be saját kutatásként. Szinte minden helyszínről elmondható, ahol a témakörben ásatások folynak Erdélyben, hogy ott már mindenki előtt „ásott” Roska Márton. Annyira a szakma éllovasának számított, hogy egyes általa használt, máig elfelejtett módszert csak néhány éve fejlesztett ki ismét a régésztársadalom.

A konferenciát megtisztelte jelenlétével Borboly Csaba, a Hargita Megyi Tanács elnöke is, aki méltatta a kezdeményezést és amellett, hogy támogatásáról bíztosította Államvizsga-bemutató és egy különleges felajánlás az ifjúság tudományos törekvéseit egy felajánlással is szolgált, amit már megtett a csíkszeredai Sapientia diákjai fele is. Ez a felajánlás a Babeș-Bólyai Tudomány Egyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán tanulmányokat folytató fiataloknak szól és arra ösztönzi őket, hogy a megye szempontjából hasznosítható témában válasszanak szakdolgozati témát, mert abban az esetben lehetőség van ösztöndíra, vagy a későbbiek során további együttműködésre. Az ifjúsági szervezet segíthet abban, hogy az

egyetemistákat megismertesse a lehetőséggel és később egy közösen kidolgozott rendszer szerint lehetőség nyíljon az ösztöndíjra. Ezt a felajánlást a résztvevők örömmel fogadták és az ifjúsági vezetők megígérték, hogy mindent meg fognak tenni a lehetőség közös és sikeres kialakításának érdekében.

Az előadásokat egy jó hangulatú kis beszélgetés zárta, amely a jelen rendezvény megismétlését és továbbfejlesztését tűzte ki célul. Következtetésként levonható, hogy sok értékes ember tevékenykedik a régiónkban, akiknek sok érdekes kutatása és államvizsgája hever a fiókban, melyeket jó lenne szélesebb körben megismertetni a közönséggel és esetenként továbbfejlesztésre, további kutatásokra bíztatni a tenni akarókat.

A rendezvényt Hargita Megye Tanácsa támogatta, partnerek voltak a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár, az Inflame Webdesign és Gyergyó Terület Ifjúsági Tanácsa.

 

Fazakas Zsuzsa, EGYIK programfelelős
Magyari Levente, EGYIK elnök

Forrás: http://gytit.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=204:allamvizsga-bemutato-es-egy-kueloenleges-felajanlas&catid=34:hirek&Itemid=53&lang=hu