Kellemes dallamok, lüktető ritmusok, mosolygós fiatalok a gyergyószentmiklósi utcákon: négy napja áll a bál az ország északi sarkaként is emlegetett városkában. „A rendezvény sikere felülmúlta elvárásainkat. A város megtelt élettel.  Minőségi zenétől hangosak a lokálok, a fiatal és középkorú szórakozni vágyók is csemegézhetnek a zenei felhozatalból” – fejezték ki elégedettségüket a kulturális fesztivál szervezői.

Nyáron, úgymond „uborkaszezonban” minden más település nagyon gazdag programkínálattal rendelkezik és ezzel a programsorozattal most már Gyergyószentmiklós is sikerrel zárkózik fel a sorba.

 

Rendezvénycsomag turisztikai célzattal

Kulináris élvezetektől a zene világáig, bajusz- és székely mustrától a könyvcseréig sokszínű rendezvényeket tartalmaz az augusztus 1–4. között szervezett Gyergyói Nyári Kulturális Fesztivál. Igényes nyári szórakozási lehetőséget biztosítani a gyergyóiaknak és az ide látogató vendégeknek – így határozták meg a fesztivál célját a szervezők, a gyergyószentmiklósi önkormányzat turisztikai osztálya és a művelődési központ.

– Többéves hagyománya van a gyergyói nyári ünnepségeknek és most igyekeztünk ezeket egy kalap alá vonni. A nyertes pályázatainknak köszönhetően sikerült egy egész programcsomagot kínáló fesztivált szervezni, amely végül a Gyergyói Nyári Kulturális Fesztivál nevet kapta. Elsősorban a kulturális programok kapják a fő hangsúlyt – magyarázta Páll Levente, a Gyergyószentmiklósi Kulturális Központ igazgatója, a szervezés hevében, az utcazenészek forgatagában, miközben mustrára gyűltek a „bajuszkirályok”.

Közel harminc zenei fellépő, több mint ötven programszám az, amit a szervezők ajánlottak a gyergyóiaknak és az ide látogató vendégeknek. Rendkívül sikeresek az esti lokálokban megrendezett koncertek, ami annak köszönhető, hogy sikerült úgy összeválogatni a stílusokat, hogy egyszerre két helyen ugyanaz a stílusú zene nem szerepel, tehát megosztja a zenekedvelő közönséget.

 

Bajusz-mustra, Európa-bajnokkal

Bajuszkirályok gyülekeznek a főtér egyik szegletében. Büszkén viselik kipödört, csüngő vagy kifent bajuszukat. A Magyar Bajusz Társaság tagjai, Szilágyi Péter, Járomi Zsolt Európa-bajnok és Bajkai István baráti kézfogással üdvözlik a gyergyói bajusz-hercegeket, akik közül kikerül majd a gyergyói mustra győztese is.

– A bajusz fontossága elsődleges az arcon. Ez egy többezer éves magyar történet, elsősorban férfitörténet, de a nőkért is van. Természetesen vannak mindenféle pikáns elnevezései is a bajusznak. Öt éve bajuszkirályt csináltak belőlem és azóta kezdtem komolyabban foglalkozni a témával. Én a bajuszról azt gondolom, hogy ez az a viselete a magyarságnak, amely a legnagyobb időbeni kiterjedéssel rendelkezik. A székelyeknél, az Őrségben, az Északi-Kárpátokban, vagyis mindenhol általános. Inkább a múlt századra volt érvényes, ma már kicsit kuriózum a mi történelmi bajuszviseletünk, de azt szeretnénk, hogy ez visszatérjen a hagyományainkba – fogalmazott Szilágyi Péter, a Magyar Bajusz Társaság elnöke.

 

Gyergyói ízek új köntösben

Jelentős gasztronómiai program is gazdagítja a fesztivál programját, amely nem annyira a nagyközönségnek szól, sokkal inkább szakmai rendezvény. Célja a Gyergyói-medence hagyományos receptjeinek felleltározása és részben megújítása, a székely gasztronómiai hagyományok megőrzése, valamint népszerűsítése. A szervezők előzetesen húsz hagyományos receptet válogattak ki a gyergyóiak által beküldött, régi, tájjellegű ételek leírásából, amelyek tükrözik az adott közösség gasztronómiai hagyományát. A válogatott menü a fesztivál keretében feldolgozásra kerül, majd a receptekből receptes könyv készül. Az új köntöst tíz magyarországi és tíz helyi mesterszakács adja rá a régi ízekre.

– Gyakorlatilag negyven új gyergyói recept születik meg ezen a gasztronómia rendezvényen. A húsz régi recept hagyományos leveseket és főételeket tartalmaz, amelyeket elkészítenek a mesterszakácsok egy megújult formában. Ezen kívül még egy előételt és egy teljesen új főételt is elkészítenek, így lesz tehát a húszból negyven. Ez egy olyan szakmai esemény, amelyből hosszútávon profitálhat Gyergyószentmiklós, de az egész Székelyföld is. Szépíthetjük imidzsünket, és nem utolsó sorban új székelyföldi elem jelenik meg a piacon, mint a modern székelyföldi konyha. Ez pedig itt született meg Gyergyószentmiklóson. A tervek szerint receptes könyv is készül ebből, hatvan recepttel, illetve kiegészül tíz sütemény recepttel is – tájékoztatott Tatár Attila szervező.

 

Művészi fotók a városközpont díszeként

Folyamatosan nagy érdeklődés övezi a Székelyföld, emberek, tájak címet viselő szabadtéri kortárs fotókiállítást, amely megtekinthető Gyergyószentmiklós központjában is. A székelyföldi portrékból, illetve életképekből álló mobil, kültéri fotókiállítás anyagát Ádám Gyula fotóművész válogatta össze, a Hargita Megyei Kulturális Központ fotótáboraiban részt vett számos fotóművész hozzájárulásával. Az óriásfotókból álló kiállítás 30 darab 130×130 cm-s fotót tartalmaz. Ezek a fotók most a gyergyói közönség számára is bemutatják Székelyföld kultúráját, szokásait. A fotók alatt részletes leírások olvashatóak, hogy minden érdeklődő tudja, honnan érkeztek, ki készítette, és mit ábrázolnak.

A számos nevezetes helyszínen megfordult kiállítás megtekinthető a Szent Miklós-szobor előtt.

 

Unplugged feszt úton, útfélen

Az unplugged fesztivál ötletét a Zermattban megrendezett unplugged fesztivál adta. Tatár Attila, az önkormányzat turisztikai osztályának vezetője úgy gondolta, hogy ha egy kis faluban – még ha svájci faluban is – képesek megszervezni egy világhírű rendezvényt, akkor ezzel nálunk is meg kell próbálkozni. Az unplugged mint műfaj, elsősorban az akkusztikus hangszereket preferálja, de most már megszólalnak benne elektromos hangszerek is. Azonban egészen nagy zenei palettát képes átfedni, a népzenétől a jazz-en át a rockig, tehát bele lehetett vágni ebbe.

– Gyergyóban azért mertünk ebbe belevágni, mert itt van egy viszonylag élénk zenei élet és szinte csak gyergyói fellépőkből ki tudnánk tölteni az egész fesztivál programját. Viszont az a cél, hogy jövőre legyenek olyan nevesebb előadók, vagy egy olyan marketing legyen mögötte, amely már vonzó legyen az ország határain kívülről érkezőknek is. Az a célunk, hogy minél szélesebb korosztályt tudjunk megszólítani ezzel – mutatott rá a szervező. Különben pedig ez az egyetlen unplugged fesztivál az országban.

Gyergyószentmiklóson egész délután utcazenétől cseng a város központja, este egy-két nevesebb zenekar lép színpadra, aztán folytatódik az éjszakai zenei élet a klubokban, lokálokban.

– A vendéglők és a bárok tulajdonosai, akár maga a város nem biztos, hogy felfogja, miért fontos ez, nem mindenki érzi magáénak. Természetesen annak mindenki örvendett, hogy megmozdult valami a városban, ki lehet mozdulni otthonról, van hol szórakozni minőségi zenére. Így már a harmadik nap után elmondhatom, hogy nagyon pozitívak a visszajelzések. A klubok zsúfolásig megteltek egytől egyig, volt olyan lokál is, ahová be sem lehetett férni. A fesztivál első két napján olyan tömeg volt szinte mindenhol, amilyen még soha – értékelte a fesztivál sikerét már a második nap után a két főszervező.

Az unplugged fesztivál nem csak a műfaj kedvelőinek lehet érdekes, de bizony az utcazene fesztiválhangulata minden városlakónak méltán dédelgette szívét, fülét. Lendületes dallamok, lüktető ritmusok, őrületes koncertek és az az utánozhatatlan fesztiválhangulat, ami miatt bizonyosságot nyert, hogy ennek helye van Gyergyószentmiklóson, és 2014-ben innen folytatjuk!

A Gyergyói Nyári Kulturális Fesztivál támogatói a Nemzeti Kulturális Alap és a Bethlen Gábor Alap, illetve Romániából az Erdélyi Bethlen Gábor Alap, a Communitas Alapítvány és Hargita Megye Tanácsa.

 

Csibi Márti

Forrás: http://gymk.ro/rendezvenyek/196-a-nyar-negy-napja-gyergyoszentmikloson.html