Hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó szakemberek osztották meg tapasztalataikat az idei első szociális kerekasztalbeszélgetésen Gyergyószentmiklóson. A találkozót a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont és a Gyulafehérvári Caritas Iránytű programja szervezte a Polaris Oktatási Központban. Az első találkozó célja a helyzetfeltárás, problémafeltárás volt.

kerekasztal2019 1 1

Az ősz folyamán két szociális kerekasztal találkozót szervezünk. A kezdeményezés célja, hogy a családi típusú gyermekotthonokban élő és a délutáni foglalkoztatásokban részt vevő gyerekek, fiatalok helyzetéről, oktatással, képzéssel kapcsolatos igényeiről beszéljünk. A helyzetfeltárásra alapozva fogunk egy konkrét cselekvési tervet készíteni képzési illetve oktatási programokkal, amely a jövőben mind a szervezeteknek, mind pedig a fiataloknak a segítségére lehet.

Az első találkozón, a Polaris Oktatási Központban, mintegy 22 személy vett részt 12 szervezet, intézmény és szociális program képviseletében (iskolai nevelési tanácsadók, családi típusú elhelyezőközpont nevelői, délutáni foglalkoztató programoknál dolgozó nevelők, szociális munkások, önkormányzati szociális referensek, ágazatvezetők, stb.). A találkozó célja a problémafeltárás volt, ezért a köszöntő és egy rövid egyéni bemutatkozás után minden jelenlévő megosztotta a gondolatait arról, hogy tapasztalatai szerint milyen problémákkal küzdenek a gyermekotthonban, vagy nehéz szociális helyzetben lévő családokban élő fiatalok.

A legfontosabb (legtöbbször említett) problémák a következők voltak: a gyerekek és fiatalok fizikai és érzelmi magára hagyottsága (külföldön dolgozó szülők, szülő - gyerek kapcsolat hiányosságai), érzelmi elhanyagoltság, pályaorientációs nehézségek (a fiatalok valószínűleg külső nyomásra és a bizonytalanság csökkentése érdekében túl hamar le akarják zárni az iskolaválaszt, szakmaválasztást, nem belülről indulnak ki, hanem külső információkat, garanciákat, megerősítéseket várnak, stb.), céltalanság, motiválatlanság. Konkrétabban a gyermekotthonban és délutáni foglalkoztatókba járó gyerekek nehézségei az érzelmi elhanyagoltság és szeretethiány, a gyermekkori traumák, a szerényebb anyagi háttér (esetenként a gyengébb tanulmányi eredmények) miatti kiközösítés és perifériára szorultság, az önbecsülés és önbizalom hiánya, motiválatlanság. A gyermekvédelmi rendszerben élőknek pedig sajátos kihívás a rendszerből való kikerülés és az erre való felkészülés.

A problémagyűjtés után dr. Dániel Botond szociológus, az Erőforrásközpont vezetője, tartott bemutatót a 2018 végén készült gyergyói középiskoláskutatás eredményeiből. Konkrétan a gyermekotthonban élő 20 diák családi hátterét, oktatási-tanulmányi helyzetét, szabadidőeltöltési szokásait, iskolán kívüli tevékenységekben való részvételét, jövőterveit mutatta be, összehasonlítva a családban élő fiatalok helyzetével.

A kutatás legfontosabb eredményei:

  • A gyergyói gyermekvédelmi intézményekben élő középiskolások általában olyan nagycsaládból származnak, amelyek alacsonyabb társadadalmi-gazdasági státussal rendelkeznek (mind a szülők iskolai végzettsége, mind munkaerőpiaci helyzete szempontjából)
  • Oktatási szempontból is hátrányos helyzetűeknek számítanak, mivel inkább alacsonyabb presztízsű oktatási intézményekbe járnak, tanulmányi eredményeik alacsonyabbak, mint iskolatársaiknak, és magánórákhoz sem férnek hozzá olyan arányban, mint családban élő társaik.
  • Szignifikánsan gyengébb román nyelvtudásról számoltak be (viszont jobb a német nyelvtudásuk), és a román nyelv tanulásával kapcsolatos motivációik is alacsonyabbak társaikénél, valamint kevesebb időt is fordítanak a román nyelv iskolán kívüli tanulására.
  • Kevesebb időt fordítanak tanulásra úgy hétköznap, mint hétvégén és több időt töltenek ház körüli munkával, mint családban élő társaik.
  • Minden válaszadónak van olyan baráti köre, akikkel szabadidejét töltheti. A fiúk (családban élő társaikhoz képest) szabadidejükben gyakrabban játszanak számítógépes játékokkal, sportolnak és foglalkoznak passzív kulturális tevékenységekkel (olvasással), míg a lányok átlagban több aktív és passzív kulturális tevékenységben vesznek részt, mint családban élő társaik.
  • Az iskolán kívüli tevékenységek esetében gyakrabban járnak alkalmi rendezvényekre, viszont általában külső motivációk vezérlik a különböző tevékenységekben való részvételre (tanárok dicsérete, anyagi motiváció).
  • A válaszadók között egyetlen diák sem volt, aki önkéntes tevékenységekben venne részt.
  • Jövőterveiket illetően alacsonyabb arányban terveznek érettségizni, nem bizonytalanabbak a társaikhoz képest a jövőterveikkel kapcsolatosan, viszont polarizáltabbak: arányaikban a családban élő fiatalokhoz képest többen vannak azok is, akik konkrét tervekkel rendelkeznek és azok esetében is, akiknek egyáltalán nincsenek még terveik a középiskola utánra.
  • Sajátos pályaorientációs mintákkal jellemzik őket, kevésbé továbbtanulásorientáltak de nem túlságosan munkaorientáltak. Többségük inkább dolgozna 20 éves korában, mint továbbtanuljon.
  • Erősen alultervezik a karrierjüket, mind az általuk tervezett legmagasabb iskolai végzettség szempontjából, mind a tervezett jövedelem szempontjából, mind a szakmaválasztás szempontjából.
  • Hamarabb terveznek családot alapítani és gyereket vállalni, mint családban élő társaik.

A következő találkozóra szintén a Polaris Oktatási Központban kerül sor, október 14-én, hétfőn, akkor a helyzetfeltárásra alapozva megoldási javaslatokat, projektötleteket fogunk gyűjteni, megfogalmazni.

A két találkozó eredményeire (problémafeltárás és megoldási javaslatok, projektek tervezése) és a kutatási adatokra alapozva a Polaris Consulting szakértői csapata egy szakmai háttéranyagot is fog készíteni, amely terveink szerint nagy segítséget jelent majd a későbbi fejlesztői munkához.

A szociális kerekasztal találkozók főtámogatói a Communitas Alapítvány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.

forrás: Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont

Partnereink

Támogatóink

communitas vizszintes